SOMLÓ HEGY:

 

"Mondják, ismét jön a Cholera,
S félnek, hogy sokakból kireppen a szusz.
Bízvást jöhetnek ijesztő kínjai,                                                             
Elkergeti egy jó pohár somlai."

HOL VAN A SOMLÓ hegy? A Balatontól Északra, kb 40 km-re, a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából emelkedik ki a Somló páratlan szépségű, 435 m-es haranghegye. A körülötte elterülő, hullámos térszínből mint hatalmas sziget nyúlik a magasba, és már messziről magára irányítja figyelmünket. A Somló-hegy Magyarország legkisebb (550 ha), legősibb és egyik legszebb borvidéke. A csodálatos szépségű alvó vulkán borai évszázadok óta kuriózumnak számítanak, híre Tokajjal és a Badacsonnyal vetekszik. Talaja a Vezuvval  közel azonos.

Somló neve ősi magyar név, és abból az időből származik, amikor még somfa borította a hegy tetejét, lankáit. Ekkor még som és nem szőlő termett rajta. Az egész hegy somos volt, a rajta nőtt temérdek somfától. (Az akkori szóhasználattal élve a hegy "somlott", innen származtatható a ma is élő "somló" elnevezés.) Feltehetően már a rómaiak idején megindult a szőlőtermesztés az alvó vulkán oldalán. 1093-ból származik az első írásos emlék, amely a somlói bor meglétét igazolja. A Furmint szőlőfajta első vesszőit 1242-ben hozatta ide Moreából (Itália) IV. Béla király. A környék szőlőterületei igen értékesek voltak, így gyakran gazdát cseréltek. A somlói vár lovagtermében egymást követték ez idő tájt a vadászlakomák, amelyeken a somlói borokat fogyasztották előszeretettel a résztvevők. A török megszállás után a vár végvári funkciót töltött be. A tokaji aszúborok mellett a somlói is gyógybornak számított, egyes évjáratokban ezen a tájon is szüreteltek aszúszemeket; az ezekből készül bor penicillint tartalmazott. 1742-ig a zirci betegeket somlói borral gyógyították patika hiányában.

A somlói bor avagy a "Nászéjszakák bora"

A somlói bor egyedülálló ízharmóniáját talajának - egykor aktív vulkáni volt - is köszönheti. A szőlőt bazalton és bazalttufa alapú talajon termesztik, amely néhol lösszel keveredett, vagy rajta barna erdőtalaj alakult ki. A kedvező klíma lehetővé teszi a késői szüretet, így van idejük beérni a cukroknak és savaknak. Magas extrakt- és alkoholtartalmú, kemény karakterű, telt, testes és diszkrét illatú borokat készítenek itt, amelyek nem illeszkednek feltétlenül a mai rohanó világ gyors borfogyasztási szokásához.

A somlói bort a "Nászéjszakák borának" nevezik, ugyanis a monda szerint Mária Terézia elrendelte, hogy az uralkodóház tagjainak az esküvőn egy pohár somlóit kell elfogyasztaniuk férfiasságuk megőrzése és fiú utód nemzése érdekében. Bár ez csak monda, a több évszázados statisztika mégis 25%-al több fiúgyermeket tart számon a Somló-hegyen az országos átlaghoz képest.

 A hegyen kizárólag fehér szőlőfajtákat nevelnek: Olasz rizling, Furmint, Juhfark, Tramini, Hárslevelű, Chardonnay, Rajnai rizling, Pinot blanc adja termését. Kézzel művelik a szőlőt, csak a legszükségesebb műveleteket végzik géppel.

Bárhová is térünk be, a somlóiak vendégszeretete mindenütt maradásra bír bennünket. 

Tegyen Ön is egy próbát és látogassa meg a Halla-Pince-Vendégházat.

Amennyiben szeretne vendégünk lenni, az "Elérhetőség" menüpont megnyitásával megtalál bennünket!

Déleurópának forgalmas útja a 8. sz. főközlekedési út, mely Grácot Budapesttel köti össze, és a SOMLÓ mellett vezet el. A pompás remetehegy a két város felezőjében van. A Somló hegy keletkezése a föld életének legújabb korszakára esik. A pannon tenger elvonulása után, a levantei korszakban végbement vulkánikus kitöréseket követően az óriási szélvészek valósággal letarolták a pannóniai rétegeket. Ahol azonban a rétegek tetején keményebb anyag (bazalt, láva) foglalt helyet, ott tanú-hegyek keletkeztek. Tanú-hegy a SOMLÓ is, mint a szomszédos Ság-hegy is. A hegy körül a következő települések vannak: Devecser a Somló fővárosa (6 km.),Somlóvásárhely, Somlójenő, Somlószőlős, Doba (1 km.), és körbe fogják még Oroszi, Borszörcsök, Iszkáz, Somlóvecse (3 km.), Kisszőlős (5 km.).

Somló-hegyen termő gyógynövények

A SOMLÓI VÁR LEÍRÁSA

Somló-hegyről szóló versek

Somló-hegyről szóló prózai írások

Oldalmenü
Naptár
Diavetítő