BOR ÉS IRODALOM:

Tisztelt Vendégünk!

A borhoz, Somló hegyhez sok művész, író, költő, politikus szorosan kapcsolódott, kötődött. Közülök, ha valaki tehette kisebb földbirtokot is vásárolt a legkisebb borvidéken a SOMLÓN. A hegy, a somlói bor sokakat megragadott a táj szépségével, a bor különlegességével, ezért látogatóként is gyakran megfordultak a hegyen, és írásaikban, verseikben említették a SOMLÓT. Nekik szeretnék e felsorolással tisztelegni. (Hamvas Béláról és Márai Sándorról külön menüpontban, részletesebben emlékezem meg.) Már előre elnézést kérek, ha valaki kimaradt a fesorolásból. Jelzése esetén természetesen kiegészítem az első közelítésben összeállított listát. (Köszönettel: Dr. Halla László)

 A Somló hegy első irodalmi leírása talán Wolfangus Lazius (1514-1565) Lazius Farkasnak is ismert bécsi katonaorvos, történész, egyetemi tanár a Balaton-vidék nevezetességeit bemutató munkájában olvasható. Ő 1536-ban járt Magyarországon, és elsőként nevezi nevén a somlói bort, "Schumlaner Wein"-ként említve.

Schams Ferenc (1780-1839) szőlész és gazdasági író Magyarország szőlőműveléséről szóló vizsgálódások c. munkájában terjedelmesen ír a Somló szőlőkultúrájáról is.

Cseresnyés Sándor (1817-1818.) Veszprém Vármegye elő tisztifőorvosa, a "Nagy Somló hegyről, váráról, Somlóvásárhelyről" 1848-ban kiadott művében részletesen írt a Somlóról.

Ady Endre (1877-1919.) A XX. század egyik legjelentősebb költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

Antall József (1932-1993.) Tanár, múzeum igazgató, politikus, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke (1990-1993.) volt. Az Élet és Tudomány folyóiratban átgondoltan, összefogottan és lelkesedéssel írt a Somló hegyről. A közeli Oroszi községben élt szüleivel, ahol az id. Antall József jegyző, majd az akkori kormányban államtitkár volt. A Somló hegy tetején a Kilátóban az Emlékkönyvbe érdekes bejegyzése van arról, hogy gyerekként mit látott a Somló hegy tetejéről 1944-ben, és legutolsó somlói látogatása után miniszterelnökként hova utazott? A Somló hegy Alapítvány első fővédnöke volt. (Amikor szerénységem az Alapítvány alapító elnökeként funkcionált. HL.) Az Antall családnak volt. és ma is van szőlője, pincéje a Somló hegyen.

Arany János (1817-1882.) A magyar költészetben minden szál hozzá vezet.

Ágh (Nagy) István (1938,) Nagy László öccse, a közeli Iszkáz község szülöttje. Sok díjjal elismert költő, műfordító.

Babits Mihály (1881-1941.) A Nyugat költője, később szerkesztője. Az irodalmi élet vezető alakja.

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805.) A legműveltebb költő volt, gyönyörű és csúfondáros nyelven beszélt.

Csoóri Sándor (1930.) Költő és míves közírói munkáiban a magyarság sorsa iránti felelősség mutatkozik, múlhatatlan erővel.

Darnay Kálmán (1864-1945.) Elsőként végzett régészeti ismeretterjesztést. A "Kaszinózó táblabírók" könyvében is a környék csodálatos krónikásaként is mutatkozott be.

Géczi János (1954.) A Veszprémben élő biológus, író, költő, szerkesztő.

Oldalmenü
Naptár
Diavetítő